3.fejezet/rész Pub

Jason szemszöge

Minden nap, és néha éjjelt is bent töltöttem és azon a gyilkosságon agyaltam. Csak ültem a gépem előtt a monitort bámulva, bár teljesen máshol járt az agyam, teljesen lekötött a fő ügyem, és Lara-val való beszélgetésünk. Délután kettőkor arra eszméltem fel, hogy elaludtam az egész munkaidőmet. Felálltam az irodai székemből összeraktam a szükséges fotókat és jegyzeteket, majd a hónom alá csaptam. Kimentem a nagy irodaházból és egy kocsma felé indultam.

Lara szemszöge:

Minden nap közül a pénteket utáltam a legjobban, mert ilyenkor suli után egyszerre mehettem robotolni a Pub nevű kocsmába ahol apám adósságait kellett ledolgoznom. A kis helységben a füst ködként terült el. Eleinte csípte a szemem ,de már eléggé megszoktam.A törzsvendégek között megpillantottam apámat, aki politizált a többiekkel. Beálltam a pult mögé,derekamra rákötöttem a kötényem és már csapoltam is az első sörnek nevezett kotyvalékot. Az ajtó kinyílt,a kis csengő megszólalt és friss levegő áramlott be . Nagyot szippantottam ebből a ritka kincsből,magamhoz vettem a jegyzettömböm és odalibbentem az új vendéghez. Először nem ismertem meg,de aztán kapcsoltam ,hogy ő az a firkász aki tegnap faggatott és még csak a nevét se tudom.

-Jó napot…estét kívánok! Na ennyire rosszak voltak a válaszaim ,hogy innia kell rá?Mit hozhatok?-El nevette magát.

-Nem egyáltalán nem voltak rosszak a válaszaid Lara. Legyen egy vodka, de csak ha kettőt hozol, és megiszol velem egyet.

-Köszönöm,de én nem iszok… a végén még kikezdenék a részegekkel

-Nem lenne az akkor gond

-Lehet ,hogy akkor nem ,de utána igen-néztem el a férfi fölött egyenesen apámra.

-Ki az?-nézett kíváncsian abba az irányba amerre én

-Senki-ráztam meg a fejem- csak rendelni szeretne ő is –mosolyogtam rá

- Biztos nem iszol velem egy ilyet?

- Biztos-mondtam határozottan- akkor egy vodka lesz?

-Igen egy vodka-erősítette meg rendelését és én a pult mögé siettem.A hűtő hátuljából előkapartam a zubrowka-t és lecsavartam a kupakját. Már a szagától is rosszul voltam ,mert amíg volt pénzünk édesapám napi egy üveggel fogyasztott el belőle. Kedvesen mosolyogva,kecsesen törtem át a tömegen és letettem az asztalra Jason elé.

-Köszönöm. Bár...nem értem, hogy egy ilyen okos és gyönyörű hölgy miért dolgozik egy ilyen helyen-nézett fel rám

- Honnan veszi, hogy okos vagyok? –vontam fel kérdőn egyik szemöldököm és az asztal szélére támaszkodtam.

-Csak..rád kell nézni és ...bevallom kicsit kutattam utánad. –mosolygott rám hetykén. Mi? ez az egyszerű kijelentés a szívemig hatolt és valami felébredt bennem talán a félelem érzése.

-Mennem kell-mondtam és visszamentem letörölni egy megüresedett asztalt.

Jason szemszöge:

Megittam a vodkát, s közben végig őt figyeltem. Felvettem a mappát az asztalról ,még egy pillantást vetettem a lányra,majd kimentem és hazasiettem. Bekapcsoltam a gépet , a cégnek az adatbázisába léptem, abba, amelyikben dolgozom és rákerestem Lara-ra. Nem volt róla túl sok dolog. Leraktam a gépet ,lefeküdtem az ágyba és a plafont néztem miközben gondolkodtam. Megpillantottam Larát, aki felém közeledett, felálltam az ágyról és felé mentem. Összeért a testünk,  heves csókolózásba kezdtünk és a nyakát kezdtem csókolgatni, miközben lehúztam róla a pólóját. A hajamba túrt és rólam is lekerült a felsőm. Felkaptam kicsiny testét és az ágyra vittem, majd ledöntöttem. Ujjaim a hátán vándoroltak, az ő ujjai pedig a hajamban, majd le a hátamon. Hirtelen leugrott rólam és egy tőrt kapott elő a semmiből ,majd a nyakamhoz szegezte. Zihálva ébredtem fel a legszebb s egyben legszörnyűbb álmomból is.